Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Démoni albérlet

2012.06.20

Új munkahelyén összebarátkozott Bobby-val, aki hasonló cipőben járt, mint ő. Mindketten kiadó lakást kerestek, mert egyikőjüknek sem volt annyi pénze, hogy saját otthont vegyen vagy önállóan béreljen. Ezért összefogtak és közösen kibéreltek egy harmadik emeleti, régi bérházban lévő kellemes kis lakást. Bobby nem rég vált el és hónapok óta nem látta a gyermekeit. A válás és a társtalanság nagyon megviselte, nagyon szenvedett. Mindettől függetlenül kedves, barátságos fiatalembernek ismerték, így Morgan hamar megkedvelte és jóbarátok lettek.

Az egyik szobában Bobby lakott, a másikban Morgan. Mindketten érzékeny emberek voltak, akik szerették, ha személyes tárgyaik körülveszik őket. Amikor Morgan a nippjeit pakolta ki a polcra, észrevette, hogy Bobby különleges, szokatlan formájú gyertyákat sorakoztatott fel a kandalló tetején. Megkérdezte mik azok, mire Bobby felvilágosította, hogy wicca-gyertyák. Morgan úgy tudta, a wicca valamiféle boszorkánymágiával kapcsolatos dolog. Bobby elmagyarázta, hogy ez tévhit, nem teljesen így működik ez a rendszer, és ő hisz benne. A gyertyák pedig szeretetet, békét, nyugalmat hoznak a lakásba. Morgan megnyugodott. Jó érzéssel töltötte el a gondolat, hogy ilyen pozitív kisugárzású dolgok között élhet.

A gondok már az első napokban jelentkeztek. Egy nap, együtt mentek bevásárolni Bobby-val, és amikor hazatértek, egyértelműen hallották, hogy valaki járkál a lakásukban. Azt hitték betörő, de az ajtó zárva volt és nem látszott nyoma erőszakos behatolásnak sem. Az ajtót mégsem tudták kinyitni Bobby kulcsával. A zár csak Morgannek engedelmeskedett. Beléptek a lakásba és ösztönösen körbenéztek. Sehol, semmi szokatlant nem észleltek, így nyugodt szívvel tértek nyugovóra.

Morgan az éjszaka közepén arra ébredt, hogy motoszkálást, járkálást hall a nappaliból. Ez egyébként gyakran előfordult az elkövetkezendő napokban, de valahányszor felkelt, hogy utánanézzen, soha, semmit nem talált. Először arra gondolt, talán Bobby nem tud aludni, de belesve a szobájába, a férfi békésen szunyókált. Másnap megemlítette a szokatlan zajokat, ám Bobby azzal nyugtatta, hogy ez egy régi ház, és megvannak a maga megszokott zajai, nem kell törődni vele. Morgant azonban rendkívüli módon nyomasztotta az egész. Végül eldöntötte magában, hogy biztosan Bobby oson ki éjszakának idején, csak letagadja, talán azért, mert nő van a dologban, és nem akar Morgannek beszélni róla.

Úgy két héttel a beköltözésük után, közös lakásavatót tartottak, és meghívták pár barátjukat. A beszélgetés alkalmával szóba jöttek a szokatlan éjszakai élmények is. Morgan tett egy-két vicces megjegyzést Bobby rejtélyes éjszakai randevúira, de a fiatalember értetlen arccal nézett a nőre. Hiába állította, hogy Morgan téved, mindenki azt hitte, csak letagadja a titokzatos barátnőt.

Miután a vendégek elmentek, Bobby megkérdezte Morgant, komolyan mondta-e, hogy lépteket hall az éjszaka közepén a nappaliból, mert ő tényleg nem szokott mászkálni. Morgan hitt neki és állította, hogy valóban hallani véli a szokatlan zajokat. A férfi ekkor elárulta, hogy ő is tapasztalt hasonlót, sőt, párszor megjelent neki egy nyolc év körüli, Joseph nevű kisfiú szelleme. A lány ekkor nagyon megijedt és hirtelen értelmet nyert a sok furcsaság, amit a lakásban észleltek. Úgy vélte, mindez összefügg egymással. Bobby elővett egy vastag wicca-gyertyát, amiről azt állította, hogy békét és nyugalmat teremt a szobában, ha meggyújtja.

Újabb megmagyarázhatatlan jelenségek történtek az elkövetkezendő napokban. Véletlenszerűen eltűntek, majd előkerültek különböző tárgyak. Például előfordult, hogy Morgan a lakáskulcsot kereste, mely egy perce még a kulcstartón lógott. Szétnézett a lakásban, hátha téved, s mire ismét a kulcstartóra nézett, a kulcs újra a helyén volt.

Egyik este, amikor fáradtan a lakásba lépett, Bobby a kandallónál állt és idegesen próbálta meggyújtani a szerencsét hozó wicca-gyertyát, de sehogyan sem sikerült. Továbbá közölte Morgannel, hogy orvosnál volt és rákot diagnosztizáltak nála. Morgant letaglózta a hír. Szerette volna átölelni a fiút, és lelket önteni belé, de az ellökte magától. Attól kezdve nagyon agresszív lett a lánnyal szemben, minden közeledést vadul elhárított. Rendszerint bevonult a szobájába, leült a szoba közepére, körberakta magát égő gyertyákkal és imádkozott a saját wicca-szertartása szerint. Megközelíthetetlenné vált.

Morgan közben összejött az egyik közös munkatársukkal, Kurttel. Kapcsolatukból hamarosan szerelem lett és Morgan kiöntötte a fiúnak a szívét. Beszélt neki a Bobby-hoz fűződő problémás kapcsolatáról, a kísértetről, a sok furcsaságról, ami a lakásban történik. Egy alkalommal, az egyik randijuk után felment hozzá a fiú, aki egyébként nem sokat hitt el abból, amit Morgan mesélt. Ő is megpróbálta meggyújtani a wicca-gyertyát. Látszólag sikerült, de amint lángot kapott, azonnal szokatlan jelenséget produkált. A lángocska felcsapott és pár másodpercig tartó, szikrázó tűzijátékba lendült. Eközben Bobby is megjelent, és barátságtalan arccal a fiúra nézett, majd szótlanul bezárkózott a szobájába, ahol minduntalan a szellemfiúhoz beszélt.

Másnap Bobby úgy viselkedett, mintha mi sem történt volna. Még kávét is főzött Morgannek. Olyannyira normálisnak tűnt, hogy a lány kezdte azt hinni, talán minden visszakerül a régi kerékvágásba. Ám amikor egy alkalommal zuhanyozni ment, a fürdőszoba ajtaja magától kinyílt és a zuhanyfüggönyön keresztül egy láthatatlan lény kezei jelentek meg. Nem tett ugyan kárt a lányba, de rettenetesen megijesztette. Azonnal berohant a munkahelyére és elmondta Bobby-nak a történteket. Véleménye szerint Joseph szelleme támadta meg, de Bobby váltig állította, hogy ő nem lehetett, hiszen csak egy kisfiú.

Közös kollégájuk Kurt - aki ekkor már udvarolgatott Morgannek -, véletlenül a közelben volt, és meghallotta miről folyik a vita. Próbálta megnyugtatni a lányt és tudományos magyarázattal bebizonyítani, hogy csak képzelődött, szellemek nincsenek. Nem értette hogy képes Morgan ilyesmiben hinni. Ekkor a lány elmesélte, hogy kislánykorában rettenetes élménye volt. Egyszer az éjszaka közepén felébredt. Átlátszó, fehér körvonalakat látott a sötétségben. Soha életében annyira nem félt, mint azon az éjszakán. A fiú még mindig nem hitt neki és ezzel nagyon megbántotta Morgant.

Az egyetlen, akihez fordulhatott, legjobb barátnője, a tolószékhez kötött Stephanie volt. Ő nemcsak hitt neki, hanem kifejezetten érdekelte a dolog. Rábeszélte Morgant, hogy kérdezze a szellemet, beszéljen hozzá. Közben állítson felvételre egy magnót, majd hallgassa vissza a szalagot. Ha Joseph szelleme ott van, biztosan válaszol. A kísérlet nem sikerült, de Morgan porcelán kabalája magától a földre esett és ripityára tört.

Aznap este Stephanie nála maradt és egy ágyban aludtak. Arra ébredtek, hogy léptek hangjai szűrődnek a szobába. Először arra gyanakodtak, talán Bobby előbb jött haza, ugyanis pár napra a gyerekeihez utazott. Morgan azonban érezte, itt másról van szó. A szoba ajtaja magától kinyílt és egy láthatatlan erő folyamatosan ki-be csapkodta éjszaka félkettőtől hajnali hatig. A lányok rettenetesen megrémültek. Morgan nem merte egyedül hagyni Stephanie-t, mert attól félt, hogy a lény el akarja választani őket egymástól, és mozgássérült barátnőjének baja eshet.

Reggel Morgan első dolga volt, hogy felhívta Kurtot. Ő segített hazavinni Stephanie-t és úgy nézett ki, kezdett hinni a lánynak. Eközben Bobby is hazaérkezett és azonnal meggyújtott egy gyertyát. Morgan egyszer azt olvasta, hogy a hirtelen hőmérsékletváltozás bevonzza a szellemeket, ezért a kicsi magnót ismét felvételre állította. Miután visszahallgatták, megdöbbenve hallották egy lény sikolyát. Nem volt vesztegetni való idő. Morgan felhívta a híres parafenomén Lorraine Warrent. A nő elmondta neki, hogy Bobby-t valószínűleg egy démon szállta meg és ő az igazi célfigura, nem pedig Morgan. Mindez pedig azért történhetett, mert a démonnak a gyenge emberek kellenek, akiket könnyebben tud manipulálni. Bobby betegségéből kifolyólag fizikailag is, lelkileg is sebezhetőbb, mint bárki más a környezetében. Azt tanácsolta, Morgan mindenképpen próbálja rávenni Bobot, hogy ne foglalkozzon Joseph-vel, bármit akarjon tőle. A lány meg is próbálta. Bobot ekkor már teljesen a hatása alá vonta a lény. Agresszív volt, durva és barátságtalan, de nagy nehezen engedett Morgan kérésének, hogy paphoz menjenek. Elment vele egészen a templomig, de amint ránézett a keresztre, azonnal faképnél hagyta a lányt.

Morgan kénytelen volt egyedül bemenni a templomba, ahol beszélt egy katolikus pappal. A pap azt tanácsolta, helyezzen el a lakásban vallási jelképeket és többször mondja el Szent Benedek védőimáját. A lány ekképp cselekedett, de Bob dühösen leförmedte. Amikor egy pillanatra elhagyta testét a gonosz, elkeseredve mondta el a lánynak, hogy sajnálja, amiért ilyen csúnyán viselkedik, ő igazából nem ilyen. Morgan azt mondta neki, talán minden jobb lenne, ha nem foglalkozna folyton Joseph-vel. Erre Bobby ismét agresszív lett és támadóan viselkedett. Morgan feldúlva ment a konyhába. A szekrények váratlanul megremegtek, a szekrényajtó kivágódott és egy tányér nagy erővel Morgan fejének csapódott. A lény megtámadta őt, ez most már nem volt kétséges. El akarta távolítani a lányt.

Később felhívta Kurtot és együtt imádkoztak a lakásban Szt. Benedekhez. Közben megremegtek az asztalok, a tárgyak. Kurt rávette a Morgant, hogy hagyják el a lakást. A lány szívből sajnálta Bobby-t, nagyon szeretett volna segíteni rajta, de nem tudott, mert a fiatalember ebben nem volt partner. Most már a saját életére is kellett gondolnia. Azonnal elhagyta a házat és Kurthoz ment.

Még egyszer azonban, muszáj volt visszamennie, hogy összepakolja a holmiját és végleg elköltözzön onnan. Kurtnek dolgoznia kellett, és nagyon aggódott Morganért, nehogy Bobby kárt tegyen benne. Megbeszélték, hogy amíg Bobby a munkahelyén van, Morgan kényelmesen összepakol és elköltözik, így nem kell találkoznia a férfivel. Csakhogy Bob megérezhetett valamit, mert váratlanul hazasietett. Rajtakapta Morgant és felelősségre vonta, amiért suttyomban akar elszökni a közös lakásból, de végül nem gátolta meg a költözésben. Morgan folytatta a rakodást, amikor Joseph megjelent előtte. A lány nagyon megijedt. Nem emberi arc volt az, amit látott. Fekete szemek, hamuszürke arc, kicsavarodott végtagok. Ez volt Joseph, az ártatlan kisfiú.

Morgan megtett mindent, ami tőle tellett, hogy megmentse a férfit, de hiába. Bob pár héttel később elköltözött a lakásból és soha, senki nem látta többé.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.